Radnai Yvette

Hiszek abban, hogy egy igazán jó enteriőr nem egyetlen látványos ötlettől válik különlegessé. Hanem attól, hogy minden részlete ugyanazt a gondolatot viszi tovább.

Enteriőrtervezőként számomra a tervezés egyfajta összhangteremtés: az épített tér, az anyagok, a színek, a fények, a bútorok és a személyes tárgyak egymásra hangolása.

A természetes anyagok, a finom textúrák, a neutrális árnyalatok és a kortárs, letisztult formavilág különösen közel áll hozzám. Szeretem az olyan tereket, amelyek első pillantásra nyugodtak és természetesek, de közelebbről egyre több részletet, réteget és finom kontrasztot mutatnak.

Nem egyetlen stílusban gondolkodom. Sokkal inkább az adott térből, az épület karakteréből, a hely szelleméből és az ott élők személyiségéből indulok ki. Egy klasszikus polgári otthon éppúgy inspirál, mint egy kortárs, minimalista épület – a cél minden esetben egy olyan enteriőr létrehozása, amely hitelesen illeszkedik a térhez és azokhoz, akik használják.

Számomra a letisztultság nem egyszerűséget jelent. Éppen ellenkezőleg.

Minél tisztább egy tér, annál fontosabbá válik minden egyes részlet.

Ezért a tervezés során a funkciót ugyanolyan alapossággal gondolom végig, mint a vizuális koncepciót. A jó megoldások sokszor éppen attól jók, hogy nem feltűnőek: a tárolás, a technikai elemek, a térkapcsolatok és a mindennapi használat szempontjai úgy épülnek be a térbe, hogy végül a harmónia maradjon látható.

Az elmúlt években számos különböző léptékű és funkciójú projektben dolgoztam: családi és városi otthonok, klasszikus és kortárs enteriőrök, üzletek, irodák, egészségügyi terek és szállodai projektek tervezésében is részt vettem. Munkáim több alkalommal jelentek meg hazai lakberendezési és design magazinokban.

A tervezés mellett az évek során egyre fontosabbá vált számomra az is, hogy az elkészült enteriőr ne csak a terveken legyen koherens, hanem a megvalósítás minden részletében is. A bútorok, textilek, világítások, műtárgyak, dekorációk és személyes tárgyak kiválasztása ugyanannak a gondolatnak a része.

Talán ezért is érzem úgy, hogy egy projekt nem akkor kész, amikor minden terv megvalósult, hanem amikor belépve már nem különálló elemeket látunk, hanem egy egészet érzékelünk.

Egy olyan teret, amelynek van karaktere, atmoszférája és személyisége.

Ez az a világ, amelynek a létrehozásán ma dolgozom.